.

.

2016. január 25., hétfő

6. Rész -Közeli Idegen-

2015. Augusztus 28. (Péntek)

Mivel "lesérültem" és ezért Caméknél vagyok, nem mentek a többiek se hétvégén a vízi parkba. Egész nap Caméknél voltak, és velem foglalkoztak. Anya és apa elutaztak Debrecenbe, mivel Bence és az apja az incidens után egyből hazament és ezért utánuk kellett menniük megbeszélni a dolgokat.
- jó reggelt - lépett be Cam anyukája a szobába, reggel 10 fele. - hogy érzed magad?
Cam anyukája nagyon szép, csinos és fiatalnak tűnik. Nagyon jól tartja magát. Barna középhosszú haja van, és kék szeme. Vékony és karcsú.
Elég ciki helyzet, mivel még nem is találkoztam vele.
- Hát fáj a fejem, és a bokám is egy kicsit.. De egyébként jól vagyok.
- Ma átjön a kerületi orvos és megvizsgál. De csak ha persze nem bánod.
- Ó ugyan már, hiszen maga befogadott..
- Tegezz nyugodtan, Dóra vagyok.
- Rendben. Köszönök mindent, amit értem tettetek...annyira borzalmas ami történt, és nem tudom kifejezni a hálámat. Nem is ismertetek, és befogadtatok. Ez nagyon jól esik.
- Ez természetes. Egyébként meg már hallottam rólad. Cam és Pisti múltkor meséltek, de ne aggódj, csak jókat mondtak:)
- Merem remélni:) Tényleg, Cam ?
- Átment Kriszékhez, azt mondta nem marad sokáig.
- Értem.
- Na hagylak pihenni. Kérsz valamit?
- Nem, köszönöm

Cam anyukája kiment én pedig az ágyon ülve meredtem magam elé. Cam átment Kriszhez..Itt hagyott..
Jaaj mégis mit képzeltem? Hogy majd itt fekszik mellettem amikor reggel felkelek,egy rózsával a kezében, vagy mi? Mondjuk azt megnéztem volna. Tuti hogy egyszer lefotózom amikor rózsát fog a kezében. (Értelmes gondolat, Iza! Taps!!) De hol lehet a telefonom?
Mintha azt mondta volna Cam hogy a polcon van. Ha egyszer eljutok odáig akkor nagyon király leszek. Yeeeee.
Megpróbáltam felállni, de ahogy letettem a lábamat a földre belenyilallt a fájdalom.
- sssszzzzhhhh aaaaúúúú!!!! - kifolyt egy könnycsepp a szememből, és pont megtudtam kapaszkodni egy kis komódba.
- Hééé te mit csinálsz?? - ugrott mellém Cam abban a pillanatban ahogy bejött az ajtón és meglátta hogy félig összerogyva féllábon egyensúlyozok az ágy és a komód között.- te nem vagy normális, elvan törve a bokád, és meg is szédülhetsz, a fejedben van egy lyuk.
- Csak a telefonomért akartam menni. Mivel egyedül voltam nem volt más választásom. - mondtam egy pici gúnnyal a hangomban.
- Kriszéknél voltam, mert..
- Cam! Nem kell magyarázkodnod! Már így is sokat segítettetek. Ha ti nem vagytok valószínűleg most én nem lennék itt, vagy éppen egyedül kellene ezeket megoldanom. Hidd el menne.
- De nem kell egyedül megoldanod,mert itt vagyok.
- Nem lehetsz mellettem a nap 24 órájában. Ez hülyeség. És ha ki akarok menni a mosdóba? Jössz velem? Tudod milyen kínos ez nekem, hogy el kell látni, mint egy kisbabát?
- Iza.. Elhiszem ,hogy rossz de itt vagyok és segítek. 3 vagy 4 napja ismerlek már nem is tudom, de olyan mintha már ezer éve közénk tartoznál. Komolyan. Nem fura hogy itt látlak, mert hozzád szoktam. Nem fura hogy nyavalyogsz, mert van okod rá, és ilyen esetben ez elnézendő.
- Köszönöm hogy itt vagy.
Aztán mintha mi sem történt volna lépni akartam tovább, de olyan erős fájdalom futott végig a lábamban, hogy nem tudtam irányítani. Már azt hittem hogy elesek, de Cam kapcsolt és elkapott, ezáltal pedig együtt rogytunk össze. A földön röhögve feküdtünk, közben pedig Cam rám nézett.
- Iza. Még egyszer nem mentelek meg. Ez már a második volt.
- Cam. Tudod te is hogy ha úgy van meg fogsz menteni.
- Tudom. - nézett mélyen a szemembe, majd elmosolyodott és feltett az ágyra.

Kb. dél körül átjött Pisti meg Krisz, majd fél kettőkor megérkezett Ati, Barbi , Klau és Peti.
- Iza,melyik kezeddel mostál be neki?- röhögött Ati.
- Azzal amelyik lelilult. - mutattam mosolyogva Ati felé a kezemet mire mindenki felröhögött.
Hirtelen Cam anyukája lépett be az ajtón és szólt, hogy megjött az orvos.
- Bent maradhatunk? - kérdezte Pisti
- Persze. - lépett be az ajtón egy fiatal és nagyon jóképű orvos. - Csak arra kérlek titeket hogy engedjetek oda Izabellához. Barbi egyből elpirult az orvos láttán és felpattant mellőlem, hogy átadja neki a helyét.
- köszönöm -mosolygott rá az orvos, mire Barbi kis híján elájult.
-Iza, ugye? - ült le mellém a cukidoki
- Igen..Molnár Izabella vagyok. - ráztam kezet az orvossal.
- dr. Kővári Ákos vagyok. Tegezz nyugodtan. - vigyorgott rám a Colgate mosolyával.
- oké. - mosolyogtam rá én is kicsit jobban mint ahogyan akartam. Hupsz:)
- Szóval, mi történt veled?

Miután elmeséltem neki az egészet megvizsgálta a fejemet.
- Oké. Szépen gyógyul. Nagy szerencséd volt. Ha egy pár centivel nagyobb lyuk lett volna, ottmaradsz..
Most megnézem a bokádat.
- oké.
- Takarózz ki, máskülönben nem fog menni:) - mosolygott, aztán megsimította a karomat.

Miközben kitakaróztam éreztem hogy olyan vörös vagyok mint egy rák. Egy pillanatra felnéztem a többiekre. Pisti és Ati telefonoztak. Peti Klauval nézte ahogyan Barbi próbálta lesimítgatni a haját, mert a fésűjétől tiszta elektromos lett. Cam pedig.. Cam az orvost nézte kifejezéstelen arccal, majd amikor észrevette hogy nézem, rám nézett és halványan elmosolyodott. Visszamosolyogtam rá, aztán felszisszentem, mert belenyilallt a bokámba.
- Igen ez tényleg csúnya. Viszont, nincs eltörve...a duzzanat már lement róla. Szerintem csak megzúzódott. Sínbe rakjuk, aztán 1-2 nap és tudsz majd járni. Kicsit sántítani fogsz, de adok majd mankót. Hétfőn reggel bejössz a rendelőbe, és odaadom ha az úgy neked jó. Megadom a számomat. Ezen el tudsz érni ha bármilyen kérdésed van.
- persze! Az nagyon jó lenne. Mármint a mankó, meg hogy tudok kérdezni. Legalább nem fogok elesni többet. - kuncogtam, mire az orvos is elkezdett nevetgélni. Felírt pár fájdalomcsillapítót, aztán elköszönt és elment. 2 perc sem telt el Barbi mellém pattant és átmentette a telefonjába a doki számát. Klauval egyszerre kezdtünk el röhögni, aztán már a fiúk se bírták és belőlük is kiszakadt.
Kb 6 óra körül mindenki elment. Pistinek be kellett mennie az iskolájába, valami papírt bevinni.
Klau és Peti film maratont tartanak ma este, Barbi és Ati pedig elmentek edzőterembe. Ati edzeni, Barbi pedig (szerintem) pasikat nézni.

Cammel megint ketten maradtunk, és úgy döntöttünk követjük Petiék példáját, és megnézünk egy filmet. Hát én a film közepén bealudtam, aztán a végére felkeltem.
- hány óra van? - kérdeztem álmosan
- 8 lesz. Még nagyon korán van aludni, nem gondolod?
- hé, hagyd békén a beteget.
- értettem főnök!!
- ideadod a telefonomat? Még meg sem néztem azóta sem.
- persze. - nyújtotta oda.
- köszi - vettem el.

30 nem fogadott hívás Bencétől, 12 SMS és 15 hang posta üzenet. Mit akarhatott?

1. SMS:
"Ha megtalálom a kis barátodat, kinyírom!!!"

2. SMS:
"Ne haragudj, nem akartalak bántani."

3. SMS:
"Szeretlek. De a kis pasid fizetni fog!"

Najóó ...engem ez nem érdekel.
- mi a baj?
- Bence írt pár SMS-t tegnap meg tegnapelőtt. Bár elég zavarosak. Egyszer agresszív, utánna pedig sajnálja aztán megint agresszív.
- hagyd a francba. Drogos kutya..
- Az.

Az este további részében megnéztünk vagy 2-3 filmet, nem tudom pontosan ,mert folyamatosan pillangók röpködtek a hasamba.
Olyan 11 fele én bealudtam, de szerintem Cam se bírta sokáig.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése