8.Rész -Dokinál-

Vasárnap semmi extra nem történt. Egész délelőtt a kertbe ültem és olvastam. 
Délután átjött Pisti meg Krisz és szórakoztattak.
Később megjelent Klau is, de a fiúk pont menni készültek. Azt hittem, hogy Klau menni fog velük, de meglepetésemre azt mondta hogy marad, sőt Barbit is áthívta, így tartottunk egy ilyen késő estig elhúzódó csajos délutánt. Nagyon sokat beszélgettünk, és azt hiszem befogadtak magukhoz teljesen.smile hangulatjel

2015. Augusztus 31. ( hétfő ) Ma kellett elmennem a cukidokihoz a mankóért, bár már tudok járni..na mindegy.. Természetesen elmentem:) Anyu felhívta telefonon és mondta hogy mehetünk akármikor. Kb 1 körül elindultunk. Próbáltam az állapotomhoz képest kicsípni magam, bár aludni se sokat aludtam és ez még jobban kihangsúlyozta a szemem alatt a karikákat. Odaértünk. A dr. Kővári Ákos feliratú ajtó előtt ülve várakoztunk. 1000-en voltak a rendelőbe, és én 1000 féle betegséget kaphattam el, annyiszor pofánköhögtek. - Molnár Izabella - szólt ki a segéd - Jövök! - álltam fel a helyemről - Anyu! Nem kell bejönnöd egyedül is menni fog. - Oké itt várlak. - Sietek. Bementem a rendelőbe és cukidoki megajándékozott egy mosollyal amelyet én már oly jól ismerek. - Iza ! Látom jobban vagy. Ez remek , nagyon örülök. Hogy van a lábad? - Jól van. Egy kicsit még fáj, de egyébként tudok járni. Csak lassan meg sántítva. - Ezért gondoltam neked a mankót. Gyorsabban tudsz vele közlekedni, és a lábadat se terheled le. Egy egyszerű snassz fekete színűvel tudok szolgálni, ha megfelel. - Igen, az tökéletes lenne. Bement egy kis szobába, és kihozott egy mankót. - Mennyivel tartozok? - Semennyivel. Vedd csak kölcsönnek. A lényeg hogy meggyógyuljon a lábad. - Köszönöm szépen. - Nincs mit. - És iskolába mikor mehetek? - Hát amikor azt érzed hogy elboldogulsz. Akár már holnap is. - Rendben. Remélem azért tesi alól kapok felmentést. - Természetesen. Ha gondolod kinyomtatom most a beteg lapodat és írok mellé igazolást. - Az jó lenne köszönöm. Miután megkaptam a felmentésemet és a mankómat, Ákos megkért hogy azért holnap reggel még ugorjak be 8-kor mert oda kell adnia egy nyomtatványt mindenféleképpen mivel nem lesz a városban egy darabig. Kimentem a rendelőből és anyuval együtt kisétáltunk. Elugrottunk ahhoz a jó kis gyrososhoz amit a múltkor találtunk és vittünk haza kaját. Mikor hazaértünk a kajámmal együtt felmentem a szobámba. Sajnos még mindig nem érzem otthon magam.. A szobám vége tele van dobozokkal, bár már anya felrakott egy halvány rózsaszín függönyt az ablakokra és ettől kicsit otthonosabb a szobám. Befészkeltem magam az ágyamba amit apa sikeresen is összerakott és így a négy sarkába felkerültek az oszlopok amik a baldahint tartják. Ebben az ágyban úgy érzem magam mint egy hercegnő. Vagy valami ilyesmi. Nagy párnákkal és egy pihe-puha pléddel magam körül ölemben a gyrossal magam előtt pedig laptopommal ültem az ágyon amikor valaki kopogott a szobám ajtaján. - Bújj be!! - ordítottam. Ekkor belépett az én kis raszta barátom és mosolyogva leült mellém az ágyra. Nem érezte magát kellemetlenül és nem volt szégyellős soha nálunk és pont ezt szeretem benne. - mizu Pisti ? - Semmi csak gondoltam átugrok megnézem hogy van a kis beteg. Bár ahogy elnézem éhezni nem éhezel. - Kérsz? Nemrég értünk haza. Miközben elmeséltem a mai napomat neki ő is falatozóba a gyorskajából, így hamar elfogyott. - Szóval akkor már holnap mész suliba? És mankóval kell mászkálnod? - Igen. Valami ilyesmi. Hát nem szuper? Az első napomon egy ismeretlen környezetbe mankón bicegve jelenek meg. - Szerintem ebbe nincs semmi rossz. - Szerinted. Pistivel még kb egy órán keresztül beszélgettünk aztán elment. Camről szombat óta nem hallottam és nem is keresett. Kicsit rosszul esik azok után hogy annyi időt töltöttünk együtt. Pistitől nem kérdeztem semmit róla és magától se mondott róla semmit. Mióta engem 'baleset' ért azóta Krisznél is szünetel a bandázás. Ez eléggé jól esik mivel alig egy hete ismerem őket és mégis olyan mintha már ezer éve együtt lógnánk. Egyébként Klau és Barbi is érdeklődnek felőlem minden nap. A napom további része azzal telt hogy pofozgattam a szobámat hogy legyen egy kis rend. Utána elmentem fürödni ,majd bepakoltam a táskámba hiszem holnap SULI!! Úristen.. Inkább alszok.