3.rész -Első látásra...-

Iza naplója 3.rész

2015. Augusztus 26. (Szerda) Izgalmas napom volt. Tele élményekkel, és VELE. Na mindegy... Elmesélem az elejétől.. Reggel a szokásos zenére ébredtem. Gyorsan elkészültem mert el akartam menni a közeli könyvtárba kivenni pár könyvet, mert úgy hallottam nagyon sok van itt. És igen! Végre használhatom a kocsimat!!!!! A kis minim útra készen állt csak magamat kellett össze szednem, de amikor készültem valaki becsöngetett.. Az ajtóban egy magas raszta srác állt, aki állítólag a szomszédunk és átjött bemutatkozni. Behívtam, hogy anyáék is megismerhessék. A neve Földi Pisti és most végzős egy közeli gimibe. Nagyon jó fej, vicces és intelligens. Elmesélte magáról a fontosabb tudnivalókat, aztán félrehívott beszélni. - Iza. Nincs kedved ma eljönni egy kis baráti összejövetelre? Itt lesz az utcába egy spanomnál. Szerintem tök jó lenne ha megismernéd őket. Legalább lennének ismerőseid a környéken. ...na erre nem számítottam... - Persze jól van megkérdezem anyuékat és jövök. - Anya,apa ! Elmehetek ma ide az utcába egy kis összejövetelre ? Pisti hívott és mondta hogy menjek és legalább megismerkedek a környékbeli fiatalokkal. Anya és apa egyszerre néztek össze és mosolyogva bólintottak, jelezve ezzel hogy mehetek. Vigyorogva visszamentem Pistihez. - Mehetek. De nem maradok sokáig, mert meg nagyon sok dolgom lesz holnap. Pisti mosolyogva bólintott aztán mondta hogy 8-ra idejön hogy menjünk együtt. - Rendben akkor 8-kor! Szia! - Szia! -intett egyet aztán el is húzott. A napom további része azzal telt hogy kiválasszam mibe menjek, és végiggondoljam a mai napot. Végülis egy koptatott hosszú és lenge farmernél, egy sima fehér atlétánál és egy rövid szárú fehér Converse-nél döntöttem. Felraktam egy kis füstös sminket és indulásra készen álltam. Pontban 8-kor Pisti csöngetett, elköszöntem anyuéktól és indultunk is. Hát.. Az utca elég hosszú, kb 10 perc séta a házunktól az említett buli helyszíne, mégis 2 percnek tűnt a séta. Pistivel végigröhögtük az utat. Szerintem ez egy nagyon jó barátság kezdete. Elmesélte hogy dobol, és van egy kis "bandájuk" akik most is itt lesznek és talán még játszanak is. Beléptünk a házba, a zene lehalkult és mindenki ujjongva üdvözölte Pistit. Miután mindannyian 'kiörülték' magukat rám szegezték a tekintetüket, azt jelezve ezzel hogy nem tudják kivagyok. Nyilván Pisti elfelejtett szólni hogy lesz még egy fő a bulin. Ahh.. - Emberek, ő itt Iza. Most költöztek ide a 9 szám alá. Gondoltam el hívom megmutatom neki a környék arcait. - Rendben tesó, jól tetted legalább egy emberrel többen vagyunk.- mondta egy magas szőke srác vigyorogva. Kicsit zavarba voltam ennyi új arc között, így hogy mindenki engem nézett. Viszont volt egy valaki, aki magasról tett arra hogy új arc érkezett és a gitárját hangolva lehajtott fejjel ült egy hangfalon. Azonnal tudatosult bennem, hogy biztos ő a kis 'vezér' ,a kis 'bunkó' aki nem méltat annyira hogy akár rám nézzen. Sajnos az arcát akkor még nem láttam mert kapucni volt a fején és a haja eltakarta az arcát abból a szögből. Talán jobb lett volna ha soha nem látom meg azt az arcot.. Pisti megint elkezdett beszélni, természetesen rólam. - Iza Debrecenből jött ide és most a Csontváry Kosztka Tivadar képzőművészetibe jár. Erre a kijelentésre a titokzatos gitárhangoló felkapta a fejét és rám nézett, majd halvány mosolyt láttam az arcán. Istenem. Az a mosoly... Elég ha annyit mondok, hogy azonnal megremegett a lábam és kiszáradt a szám..a gyomrom elkezdett liftezni és muszáj volt kimennem a levegőre különben össze estem volna. Pisti látta rajtam hogy lesápadtam, és felmérve a helyzetet azonnal kapcsolt. - Minden oké ? Nagyon sápadt vagy.. - Persze csak szokatlan ez a nagy tömeg, amúgy minden rendben. Kimegyünk cigizni? Elkerekedett szemmel rám nézett majd mosolyogva bólogatott. Közben odaszólt a többieknek. - Cigiszünet! Gyertek mutatkozzatok be az újnak. Kimentünk a teraszra, és sorba jöttek oda bemutatkozni az emberek. -Szia, Peti vagyok, ő pedig a barátnőm Klau. Örülünk hogy megismertünk. -mosolygott rám a szőke srác a vörös barátnőjével együtt, majd arrébb álltak hogy odajöjjön más is. -Szia. Krisz vagyok. A haveroknak csak Krisz. - Szia. - nevettem fel, mert elég kényelmetlenül éreztem magamat. Hirtelen odapattant mellém egy szőke  csajszi. - Sziaaaa. Barbi vagyok, nagyon örülök. Hát igen, illik rá ez a név. Tetőtől talpig a rózsaszín összes árnyalata megtalálható volt rajta. - Szia, én is örülök. Ameddig a többiek bemutatkoztak körül néztem. Egyedül egy ember nem jött oda köszönni, sőt szerintem nem is nagyon érdekelte hogy nem mutatkozik be. Ott állt a többiekkel és éppen nevetett valamin. A gyomrom ismét a torkomban volt és  úgy éreztem le kell hogy üljek. Megláttam egy kis padot ahol helyet foglaltam. Pisti mosolyogva leült mellém. - Nemsokára zenélünk egyet, mit szólsz? - Na ezt várom mióta megjöttünk. Mit játszotok? - Mikor mit. Nem tudom még. - Király. Akkor kíváncsian várom. Rámosolyogtam aztán felálltam hogy elnyomjam a cigit. Odasétáltam a hamuzóhoz, és abban a pillanatban oda lépett mellém Ő. Elnyomta a cigijét, kifújta az utolsó szívásból lent maradt füstöt majd megszólalt. - Alex. De nem szólít így senki. -mondta. - Akkor ? - Cam. - Ó. Oké . És már el is ment. Na mindegy. Legalább beszéltünk. Haladás. - Hé Pisti! Kezdjünk. - ordította Krisz - Nyugi már, hallod elszívhatom? -nevetett Pisti. Kb. 10 perc múlva mindenki bent volt a nappaliba és a felállított 'színpadot' szemlélte. Egy dob. Meg 2 gitár. (Akusztikus meg basszus) meg egy mikrofon. Oldalt pedig egy keverőpult a zenék alapjainak. Pisti beült a dob mögé, Krisz felkapta a basszusgitárt, Cam pedig beállt a mikrofon mögé kezében tartva a gitárját. Annyira jól állt neki a gitár meg a mikrofon meg maga úgy az egész élet. Khm. Igen. Tökéletes. Elindult egy alap és én azonnal felismertem. THREE DAYS GRACE!!! TDG-t játszanak !!!!! Cam elkezdte..én meg leblokkoltam.. Gyönyörű hangja volt. Az egész szám alatt csak azt vettem észre hogy ahogy ülök a széken, a lábam folyamatosan jár és tátogom a számot. (Never too late)   Az egész szám alatt Cam szeme csukva volt és a refrénnél kinyitotta és láttam hogy valakit nagyon keresett a tekintetével. Végül nem tudtam meg mert közbe erőt vettem magamon és kimentem a mosdóba, otthagyva őket a szám közepén. A végére értem vissza, és rá fél percre abba is hagyták. Megtapsoltuk őket, majd ameddig lepakoltak odamentem Pistihez. - Soha nem hittem volna hogy egy raszta TDG-t fog játszani. - A látszat néha csal. Muszáj ezt is szeretnie valakinek. - Én is szeretem. Szerintem nagyon jók voltatok. Barbi csinált képeket. - Barátkozol? - vigyorgott rám. - Mondjuk.  Próbálkozok. Amúgy én a refrénnél mindig magasabban éneklem. - Énekelsz? - csodálkozott - 10 éve gitározok, zongorázok, és énekelek. - Oké emberek! Figyu - ordította Pisti a tömegnek. - Iza énekel és gitározik. Ha szépen megkérlek játszol nekünk valamit? - nézett rám kérlelően. - Hát nem tudom.. Emberek előtt nem sokszor éneklek. De legyen. Mit énekeljek? - Nero promises? -oké ... Odaálltam a mikrofon mögé és elkezdtem. Soha nem koncentráltan még ennyire semmire, mint most. Szerintem sikerült őket lenyűgöznöm mert tátott szájjal hallgatták az előadást. Egyedül Cam ült kifejezéstelen arccal és engem nézett, amitől kicsit elpirultam, ezért inkább becsuktam a szemem és úgy folytattam. Amikor kinyitottam csak döbbent fejeket láttam magam előtt. Lassan elléptem a mikrofon elől, majd mindenki hangos tapsviharba tört. Zavaromban elpirultam és mosolyogtam egyet köszönésképpen. Miután ezen túl estünk kimentünk rágyújtani. -Hallod. Konkrétan lesöpörtél minket a színpadról a hangoddal. - kezdte Pisti. - De most komolyan...őstehetség vagy. - Köszönöm, de nem hiszem hogy bármikor is megtudnék ebből élni. - Viccelsz? Lekörözöl mindenkit a hangoddal. - folytatta nevetve. - Ne haragudj de be kell mennem mert szól Peti. Jössz? - Még elszívom. Aztán utánam megyek. Pisti bement a házba én pedig a finom augusztusi estét élvezve lazítottam a teraszon. A nagy relaxáció közepette észre se vettem, hogy kijött Cam. - Hogy tetszett a never too late ? -kezdte. - Nagyon tetszett, szeretem ezt a számot. Sokat énekelem otthon. - Mégse nézted végig. - húzta gúnyos mosolyra a száját, mire én lefagytam. - Kimentem a mosdóba..ne haragudj - Nem kell bocsánatot kérned. Csak úgy mondtam. Ha érdekelt volna ott maradsz. Hirtelen eszembe jutott hogy most vajon mi járhat a fejébe. Miért rágott be azért mert kimentem? - Szerintem a hang nem áll meg egy helyen hanem tovább terjed. Hallottam onnan is. - kezdtem kicsit indulatosan. - Felőlem. Eldobta a félig elszívott cigijét, és zsebre dugott kézzel bámult bele az éjszakába. - Szerintem én megyek haza. Holnap még sok dolgom van. Abban a pillanatban kijött Pisti. - Megyek. - mondtam. - Oké, várj. - és visszament a házba. Felvettem a táskámat a padról, és lassan elindultam a kapu felé. - Kísérjelek haza? - szólt utánam Cam A szívem 1000el vert és már majdnem mondtam valamit amikor Pisti jött ki a házból. - Mehetünk. - mondta. - Te is jössz? - néztem rá meglepve és talán egy kicsit csalódottan amiért nem tudtam válaszolni Camnek. - Persze. Hazakísérlek. Együtt jöttünk, együtt megyünk. Amúgy sem hagyhatom hogy egyedül mászkálj az utcán este. - vigyorgott rám. Cam felnevetett, és bement a házba. - Ennek meg mi a baja? - néztem kérdőn Pistire. Pisti elmosolyodott. - Nem tudom. Beszéltetek? - Csak felajánlotta hogy hazakísér. - Akkor már értem. - mosolygott tovább, de nem foglalkoztam vele. Útközben beszélgettünk, eltelt az idő úgy mint amikor odafele mentünk. A házunknál megálltunk Pisti elköszönt és már mentem is be a házba. De még azért egyszer hátraszóltam. - Köszönök mindent. Tényleg. Nagyon jól éreztem magamat. Remélem meg találkozunk. -Viccelsz? Ha szeretnél se tudnál lerázni . A többiek nagyon megkedveltek, és remélik hogy jössz még. - Nekem is szimpatikusak. Én is remélem. Majd írj, jó éjt. És bementem a házba. Felmentem a szobámba, lecuccoltam elszaladtam fürödni aztán már mentem is aludni.  Micsoda nap!!